Coming soon...

Évek óta nem vagyok hajlandó beállni a karácsonyi elmeháborodott ajándékvásárló futamba, úgyhogy magam készítem az ajándékokat. Már tavaly is jött néhány ajándék a konyhámból, és idén is tervezem.
Szóval barangolok erre-arra, gyűjtöm az ötleteket, és amit találok, jön ide. Leginkább ágyaspálinkákra, likőrökre vadászok jelenleg. :-)

Sárgarépás karalábékrémleves

Bizarrul hangzik, de nagyon jó. Természetesen őt is a kényszer szülte; gondolom az már nyilvánvaló, hogy utálok boltba járni, a "leszaladok egy túróért" nem az én műfajom, inkább nem teszek túrót a túrós tésztába. :-D Jó, ez költői túlzás, de értitek a lényeget.
Megint abból éltem, amit itthon találtam:

3 fej zsenge karalábé
3 sárgarépa
3-4 deci erőleves (vagy ugyanennek a megfelelője leveskockából)
3 deci tejföl (próbáltam tejszínnel, meg tejszín és tejföl keverékével is, de tejföllel ízlik a legjobban)
pár szelet szárított sonka
szerecsendió

A karalábét és a répát megtiszíttottam, kockákra vágtam és a levessel odatettem főni. Amikor megpuhult, összeturmixoltam, belekevertem a tejfölt, megszórtam szerecsendióval és picit összefőztem. Tálaláskor szárított sonkából vágott csíkokkal szórtam meg.

Tortilla SzPtől

Első alkalommal az exemnél ettünk ilyet, exfőnökömnél... Egyrészt nagyon ízlett, másrészt rémegyszerű, és eddig akárkit sikerült megnyernünk vele. Nem a reformháziasszonyok kedvence, nem is azoké, akik hagyományos szemléletmódot követnek... bevallom, velük be sem próbálkoztunk. Viszont a kétésféléves megeszi, sőt imádja.
4 felnőtt biztos elpusztít:
8 kicsi, vagy 6 nagy tortilla lapot (ilyen kiszerelésekben lehet kapni). Mi a madaras hiperben ráakadtunk egy zöldfűszeres változatra, eddig ez vált be leginkább.
40 dkg husi (csíkokra vágott csirkemell abszolút előnyt élvez minden mással szemben). A fűszerezés teljesen egyéni. Van, hogy szárnyaspácoljuk, vagy kifejezetten tortillához javasolt keveréket veszünk, máskor grillfűszerezzük. Olívaolajban sütjük. Közben...
hagymát szeletelünk,
paradicsomot vágunk fel,
sajtot reszelünk,
felbontunk egy pohár tejfölt,
egy (bonduelle) vörösbab-kukorica-konzervet, aminek talán mexikói a neve. Persze a hozzávalók tárháza kimeríthetetlen, csak a fantázia és a kamra tartalma szab határt... Mi már ettük mindennel, csak smarties-zal nem:-)

Amikor husi kész, a külön tányérkákban felsorakozó hozzávalókat mindenki magának lapátolja a mikróban kissé előmelegített tortilla lapra, összetekerjük, és csuroghat-csoroghat, frankón maszatos lesz garantáltan mindenki mind a tíz ujja:-)))

Tonhalas tészta

Lusta voltam boltba menni, így szétnéztem a kamrában, hogy miből élünk. Találtam
3 kisebb olajos tonhalkonzervet
50 dkg fussili tésztát
egy fej hagymát
3 gerezd fokhagymát
újhagymát
kápia paprikát (ez nekem mindig van itthon, mint stahljuditnak a fenyőmag :-))
szerecsendiót
tejszínt
tejfölt
petrezselymet.

Odatettem főni a tésztavizet.
Leöntöttem két konzervről az olajat, ezen pirítottam meg a hagymát. Amikor már üveges volt, rádobtam a csíkokra szelt kápiapaprikát, a kinyomott fokhagymát és beleborítottam a konzerveket. (A harmadik levét kiöntöttem, hogy ne legyen túl olajos.) Kicsit összeforraltam, felöntöttem kb. 1 deci tejszín és 1,5 deci tejföl keverékével, kicsit borsoztam, szerecsendiót reszeltem rá, dobtam bele kb. egy evőkanálnyi vágott petrezselymet.
Ennyi idő alatt megfőtt a tészta. Egy nagyobb tálban összeforgattam a szósszal és el is pusztítottuk fél órán belül. A tonhal elég sós volt, így nem kellett külön sózni.

A kép csak dekoráció, innen származik: http://www.flickr.com/photos/39995934@N00/3848508980

Baconos rétes

Még mindig volt leveles tészta a fagyasztóban. :-)
Fogtam hát egy darab bacont (15-20 dkg), felkockáztam, kis hagymával megpirítottam, szórtam rá kevés lisztet, felengedtem tejszínnel, kevertem bele egy tojássárgáját, megborsoztam. Ezzel a masszával megtöltöttem a tésztát, reszeltem rá sajtot, feltekertem, majd megkentem tojássárgájával és sütőben megsütöttem.

Leveles tészta tejszínes zöldséggel töltve

Tele volt a fagyasztóm leveles tésztával, viszont nem igazán fogy nálunk az ilyen-olyan lekvárokkal, mákkal, dióval töltött verzió, így ki kellett találnom valamit.
Hagymát, sárgarépacsíkokat, fokhagymát, kápiapaprikacsíkokat(ezek voltak itthon) pároltam meg egy kis vajon, majd megszórtam kevés liszttel és felöntöttem 2 deci tejszínnel. Az a lényeg, hogy ne legyen folyós a massza. Ezt beletöltöttem téglalapokra vágott leveles tészta egyik felébe,tettem rá egy darabka sonkát, a szélét megkentem tojásfehérjével, ráhajtottam a téglalap másik felét és jól összenyomkodtam. A tetejét megkentem tojássárgájával, megszórtam sajttal, és sütőben megsütöttem.

Lusta lángos ezzel-azzal töltve

A férjem folyton emlegette azt az isteni lángost, amit egy szentpéteri "csehóban" ettek mindig, amikor arra jártak. Eghgszer én is megkóstoltam, valóban finom, így megpróbáltam reprodukálni.
A mindmegette.hu-n találtam a lusta lángos receptjét, ez lett az alap:

Hozzávalók:

• 3 dkg élesztő
• fél liter tej
• 1 kg liszt
• 2 dl tejföl
• 1 evőkanál só

Az élesztőt langyos tejben megfuttatjuk, és a liszttel, a tejföllel és a sóval nem túl lágy tésztát gyúrunk belőle. Letakarjuk, és kb. fél órát langyos helyen kelesztjük.
A tésztát kb. fél cm vastagra kinyújtjuk, és kiszaggatjuk tetszés szerinti nagyságú formákra. Forró olajban, frissen annyit sütünk ki belőle, amennyi éppen elfogy. Kiolajozott zacskóban a hűtőben akár egy hétig is eláll.

Amíg pihent a lángos, serpenyőben némi csíkokra vágott császárszalonnát sütöttem kb. egy fej szeletelt hagymával. Ezt a keveréket kanalaztam a lángosokra, sajtot reszeltem rá, majd jól összenyomkodtam az oldalát, hogy ne nyíljon szét. Így sütöttem ki olajban, majd még a tetejére is reszeltem sajtot. Nagyon kiadós, eggyel jól laktam. :-)

Legközelebb virslivel és sajttal töltöttem meg. Aztán simán sütöttem a klasszikus fokhagymás-tejfölös-sajtos verzióban. Na, így háromszorra kb. elfogyott a tészta. :-D

"Menzás" tejbegríz

Első bejegyzésem ide, és azt hiszem, tökéletesen jellemzi mindazt, amit képviselni szeretnék/fogok. Tőlem ennél többet ne várjatok:-) Célom nem az, hogy egy új-horváthilona legyek, lévén, nemigen szoktam főzni (hétköznapokon meleg ebéd Dóri jóvoltából kerül hozzánk). Azt azért halkan elárulom, hogy született Jamie Oliver rajongó vagyok, férjemmel együtt (kettőnk közül ő sokkal lelkesebb és frankóbb a konyhában). Tehát az általam közzétenni kívánt receptek nem lesznek reformételek, nem tartoznak a trendi kaják közé, ám nekünk beváltak, szeretjük, és nem utolsó sorban azoknak szól leginkább, akik állításuk szerint nem tudnak főzni.

Hát akkor az első. Nem egy gyakorló háziasszonnyal találkoztam, akik évtizedek óta remekelnek a tűzhely mellett, ám nem tudnak egy igazán klassz, gyermekkorunkból ismerőssé vált tejbegrízt csinálni. Erre egy másik portálon bukkantam rá, vegyítettem a hozzászólásokban leírtakkal, kipróbáltam, sikerült - méghozzá egetverően finom lett.

Hozzávalók 2 tányérhoz:
5dl tej
1 evőkanál cukor (barnacukorral készítettem)
1 csomag vaníliás cukor
1 csipet só
1 teáskanálnyi teavaj
4 evőkanál búzadara

Tejet felteszem forrni, addig a száraz hozzávalókat összekeverem, majd beleöntöm a tejbe, vajat hozzáadom. Sűrű kevergetés mellett készre főzöm. Mézzel, fahéjjal, kakaóval ettük.